Akad bonyodalom a mellékvíz-mérők elszámolása körül. A törvény szerint a közösségnél a víz elszámolás alapja a bekötési főmérőn mért érték, ám…

ez nem minden esetben esik egybe a mellékvízmérőkön mért fogyasztások összesével. Ha kevesebb a főmérőn mért érték, mint a mellékvízmérőkön leolvasottak, az senkinek nem okoz gondot, hiszen a társasház visszakap. Visszakapni mindenki szeret, viszont, ha több, akkor van gond, mert senki sem szeret ráfizetni, különösen akkor, ha meg van győződve arról, hogy a többletet mások helyett kell fizetnie.

A közeljövőben már reális lehetőség lesz arra, olyan mérése lehessen az egyes lakásoknak, – hogy mesebeli hasonlattal éljünk -, amelyben a jók elnyerik jutalmukat, a gonoszok meg megbűnhődnek.

Mielőtt erre kitérnénk, nézzük is meg, mi okoz a vízórák elszámolásánál gondot. 

 Még mindig a lakások egyharmadában található vízórák nem hitelesek,ami nem hiteles, az többnyire nem  is pontos, s általában kevesebbet mérnek, mint a valóságos értékek.  Ez pedig azért káros, mert a különbséget azok a lakótársaink fizetik meg, akiknek hiteles és pontos a mellékvízmérőjük. Ez pedig számukra roppant mód kellemetlen.

Hogy miért gond a hitelesítés hiánya? Elégé ésszerű a magyarázat. A nem hiteles vízmérők által mért értékek sem lehetnek hitelesek. A legtöbb mellékvízmérő már öreg, ezért elhasználódásuk, szennyeződésük következtében lelassulnak, meg is állhatnak. A korukból következő lelassulás mellett komoly gondot okozhat az is, ha a valós teljesítményigénynél jóval nagyobbra méretezett mellékvízmérőt használnak. Ezeknek a berendezéseknek nagyobb a tehetetlensége, azaz indulási érzékenysége, így mérés nélkül is keresztülfolyhat rajta valamennyi víz.  Némely órák pedig bemangánosodnak, leolvashatatlanná válnak.

 

A lelassulás, a tehetetlenség, a meghibásodás következtében természetesen kevesebbet vagy egyáltalán nem mérnek a mellékvízmérők, s az így el nem számolt használatból adódó különbözet hiányozni fog a társasház elszámolásánál.

A másik gond, hogy még mindig vannak, akik nem engedik be a leolvasókat az évenkénti egyszeri leolvasás alkalmával. Ilyenkor a szolgáltató, mivel nem hatóság,mást nem tud tenni, az előző évi fogyasztását veszi figyelembe a fogyasztónak.  A nem pontos adatok nem teszik lehetővé a pontos elszámolást sem.

Végül az is elő szokott fordulni, hogy vannak, akik nem szabályosan vételezik a vizet, azaz vagy manipulálják a vízórát, kikerülik,  közkeletű és összefoglaló néven lopják a vizet.  A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. munkatársai a leolvasásokkor ugyan mindig ellenőrzik is a szabályos vételt, ám ha valahová nem tudnak bejutni, ott erre nincs is lehetőségük.

Mi lehet a megoldás?

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. fejlesztési, korszerűsítési tevékenységének következményeként a közeljövőben a bekötési főmérőkön mért értékeket online képes lesz fogadni. Lefordítva a bekötési főmérők rácsatlakoznak a cég informatikai rendszerére, s a társasház egészének fogyasztását online küldik. Azaz pillanatról pillanatra kész adatok lesznek arról, hogy egy közösség éppen mennyi vizet fogyaszt. Rendszerüzemeltetés szempontjából is felbecsülhetetlen lesz a fejlesztés, hiszen az is látszik majd, ha valahol meghibásodás van, folyik a víz, kilyukadt a vezeték.

A társasház bekötési főmérői a DVCSH tulajdonában vannak, azonban a mellékvízmérők a lakástulajdonosaié, cseréjükről, javításukról, védelmükről nekik kell gondoskodni. Több féle technikai eljárás van, amely lehetővé teszi, hogy a bekötési főmérőkhöz hasonlóan a mellékvízmérők is egyszerre és lakásba lépés nélkül leolvashatóak lehessenek.

Távleolvasás egyik módja lehetséges az úgynevezett rádiófrekvenciás rendszerrel. Ekkor a hagyományoshoz hasonló vízórák tetejére kis adót pattintanak, ez adja folyamatosan az adatokat a fogyasztásról, amelyet a ház előtt egy vevővel sétáló leolvasó lakásonként, vízóránként le tud olvasni. A másik módszer, amikor a vízórákat rákötik a lakáson belül található impulzus adóra, a leolvasás lehetséges ugyanúgy, mint az előzőnél, ilyenkor a leolvasók elsétálnak a szerkezetükkel, ami beolvassa a lakásonként értékeket, ha otthon van a tulajdonos, ha nem, de lehetséges online módon is.   Több városban többek között Debrecenben is működik – kísérleti jelleggel már egy távleolvasási rendszer,  az ott alkalmazott rendszer lényege, hogy a vízfogyasztást digitális jelekké alakító mellékmérők egy olyan adatgyűjtő berendezéshez kapcsolódnak az épületben, amely adatgyűjtőt egy GSM modemen keresztül a szolgáltató irodájából telefonon fel lehet hívni.

Tehát egy a lényeg, a technikai megoldásoknak is számtalan válfaja lehetséges.

Az persze már futurisztikus, de tényleg csak a fantáziánk szab határt a technológiának, hogy ez utóbbinál meg van a műszaki lehetősége majd annak, hogyha nyitva hagytuk a vízcsapot, vagy folyik a wc-nk, akár kaphassunk majd egy sms-t a telefonunkra a rendszertől, hogy indokolatlanul nagy a vízfogyasztásunk ennél a vízóránál, s nézzük meg mi történt.

Azon kívül, hogy korszerű, hogy érdekes,  több gyakorlati haszna is van ennek a fejlesztésnek, amelynek csak akkor van értelme, ha a közösség minden lakása részt vesz benne.

A teljesség igénye nélkül: megszűnnek a nem hiteles vízmérők, ezáltal is pontosabb lehet az elszámolás. A technológia képes jelezni, ha valahol manipulálják a mérőket, így könnyen lelepleződik a csaló lakótársunk. Képes jelezni a szokásostól eltérő vízfogyasztást, aminek csőtörések, lyukadások is az okai lehetnek.  Lényegesen kisebbé válhat a fogyasztási különbözet a főmérő és a mellékvízmérők összege között is. Erősödik a szolgáltatási bizalom, hiszen pontosabb lesz az elszámolás. Nem utolsó sorban ahol ezt már használják, csökkent a közös költség, hiszen, a pontos mérhetőségnek fogyasztás korlátozó hatása is van.

És ráadásként nem csupán évente egyszer lesz lehetőség a pontos elszámolásra.

Hogy mennyi is az annyi?   Előzetes számítások szerint 12.000-15.000 forint között van egy-egy ilyen rádiófrekvenciás óra ára, de  ez csak irányár, nagyon sok függ az alkalmazott technikától, no és a vízórák mennyiségtől is. Ami viszont jó hír, hogy külön lehet megvenni az alapórát, és későbbiekben a hozzácsatlakozó adókat, amelyeket elegendő 10 évente cserélni a berendezést, így hosszútávon kedvező a díja.