Friss! A DVCSH Kft-nek továbbra is van távhőszolgáltató engedélye

Tovább a részletekre »

Keret-program- egy lehetőség

2010.07.19.

A szerelők fel- és leszaladgálnak a lépcsőházban. A Dózsa György út 42-44-46 számok lépcsőházaiban folyik a fűtéskorszerűsítés, azaz szerelik a KERET-programot.

A fiolák arányosítanak

Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a  Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. elvégzi a hőközponti korszerűsítéseket és átalakításokat, s ezt követően a hozzátartozó lakásokban teszik szabályozhatóvá a távfűtést.

Ez  a lakásokban némi hegesztéssel jár, majd azzal, hogy úgynevezett termosztatikus szerepet szerelnek fel,amivel szabályozni lehet helyiségenként a hőmérsékletet.

Az átalakítás befejező fázisa a költségosztók felszerelése a radiátorok meghatározott pontjára. A fiolák segítségével lehet majd szétosztani a közösség által elhasznált hőt.

Valami faramuci téves képzet szerint még nagyon sokan úgy gondolják, hogy azok a kis fiolák mérésre vannak , de nem , pillanatra sem gondolják ezt. Csupán arányosítanak. Mérni a hőközpontban mérik a közösség által elfogyasztott hőt, a költségosztók fiolái csak ahhoz nyújtanak segítséget, hogy ezt az értéket szétosszák a lakók egymás között. Nagyjából és egészében a felszerelést követő 365 nap leolvassák az értékeket, az elpárolgott „rublikákat” összeadják, majd az összes vonásegységgel elosszák az elfogyasztott hőt. Megkapják, hogy egy egységre mennyi hő esik, s visszaszorozzák a lakások által elfogyasztott értékkel, s máris megkapják a fogyasztók, hogy kinek mennyi lett az elszámolási időszak végén a távhő-fogyasztása. Ebből levonják a részszámlán már befizetettet, s hipp-hopp máris kiderül, hogy visszakapnak vagy ráfizetnek.

–          Tapasztalataink szerint, ha valaki rendeltetésszerűen használja a szabályozó szelepeket, akkor legkevesebb 10-15 százalék távhő-költséget megtakaríthat még abban az esetben is, ha nem  cseréltette ki a nyílászáróit – állítja Pikóné Perjési Irén, a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. ügyvezető-igazgatója. – Ahol hőszigetelték a ház falát, kicserélték a nyílászárókat ennél jóval jelentősebb, akár negyven százalék távhő-megtakarítást is elérhetnek.

Az adatok önmagukért beszélnek, a mintegy 11000 költségosztóval rendelkező lakás 80 százaléka a korábbiakhoz képest jelentősen megtakarít. A számok önmagukért beszélnek, vannak  azonban, akik mégis bizalmatlanul néznek a költségosztók elé.

Szélén mindig hidegebb

 

Geszler Istvánnénál mos végeztek az átalakítással, nem nagyon örül, hogy szabályozható lesz a távfűtés, de a többség akarata számára is kötelező:

–          Eddig 25 fok volt a lakásomban, én nagyon szeretem a meleget. Félek attól, hogyha ugyanilyen hőmérsékletet akarok, akkor majd rá kell fizetnem. Szélső lakásban lakom, alattam üzlet, nem ígér sok jót ez nekem. A bolt tulajdonosa meg is mondta, hogyha nem lesznek nyitva, akkor lezárják a fűtést , ettől egy kicsit tartok.

Kőszegi Zoltán, részlegvezető hallgatja az idős hölgy aggodalmát, s igyekszik tájékoztatni:

–          Érthető, hogy tart ettől a helyzettől a néni. És bizony erre a gondjára is lenne megoldás. Vannak olyan közösségek, ahol döntést hoznak arról,hogy nem a teljes hőfogyasztást számolják el a költségosztók szerint, hanem bizonyos százalékát csak, a fennmaradót pedig légköbméter alapján terhelik a közösségre. Azaz példának okául  a hőközpontokban mért elhasznált hő 70 százalékát a költségosztókon mért érték alapján, 30 százalékát pedig légköbméter alapján osztják szét. Ez akkor érdekes, ha olyan helyiségek vannak, üzletek, terek, aminek lezárásával előnytelen helyzetbe kerülnek egyes lakók. Ilyenkor ezzel az osztással rákényszerülnek arra, hogy ne legyen érdekük teljesen elzárni a fűtést. Természetesen ez az arány változhat, lehet 80-20, vagy 60-40  százalékra is. Mindig a társasház döntésétől függ.

Megtudom, hogy nem a DVCSH határozza meg, hanem a közösség, hogyan és miképp akarja szétosztani egymás között a hőközpontban mért, elhasznált hőt. Természetesen ez a fajta szétosztás városunkban nem általános, de lehetőség mindenképpen van az esetleges aránytalanságok megszüntetésére.

Hogy mennyire széles a lehetőségek tárháza igazolja ez azt,  hogy arra is van példa, hogy vannak  olyan egy hőközponthoz tartozó házak, akik elvégeztették a fűtéskorszerűsítést, de egy ideig nem kérték a költségosztók felszerelését. Szabályozható lett a távfűtésük, de egy ideig légköbméter alapján számoltak el, majd tapasztalataik alapján kérték a költségosztók felszerelését.

Csak lehetőség

–          Semmi nincs kőbe vésve – magyarázza Pikóné Perjési Irén, ügyvezető-igazgató – látható, hogy a közösségek döntése alapján történik minden. Igyekszünk alkalmazkodni a költségek szétosztásában az ő igényeikhez.

Már pedig tényleg igaz, hogy ahány ház, annyi szokás.  Sőt. A Dózsa György út 44-ben Jeszenszky Rozália Zsuzsanna szomszédjával szemben már régóta kampányolt a szabályozható távfűtés mellett:

–          Nézze meg, becsuktam az ajtót, ugye, a szerelés miatt nincs fűtés és 24 fok van. Idesüt a nap. Nekem bőven elég lenne a 22-23 fok is. Teljesen egyértelmű, azt akartam, hogy megtörténjen a fűtéskorszerűsítés.

Természetesen a hölgynek déli fekvésű a lakása, tehát könnyebben felmelegszik, és bizony a nyílászárókat is kicseréltette, tehát sokkal jobb a szomszédjánál az ingatlan hőszigetelése. Ráadásul középső lakása van, így körben fűtik is.

Mindezek természetesen a lakások adottságai, amelyek sok szempontból különbözőek lehetnek . Mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy északi oldalsó falú, vagy egy  földszinti lakás rosszabb hőfizikai jellemzőkkel rendelkezik, mint azok, akiket a szomszédok fűtenek körbe.

A közösség dönthet úgy is, hogy ezeknek a lakásoknak a kedvezőtlenebb adottságait kompenzálja. A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. lehetőséget biztosít arra az egy hőközponthoz tartozó társasházaknak, hogy  döntésük esetén a társasház által felhasznált hő 20 százalékát lakás- elhelyezkedési korrekcióra fordítsák.  Gyakorlatban ez úgy történik, hogy megvizsgálják, s az  épületgépészeti táblázat segítségével sorrendbe állítják a lakásokat,legelső helyre a legrosszabb elhelyezkedésű lakások kerülnek, majd utánuk a többiek.  A húsz százaléknyi hő szét osztása úgy történik, hogy a kedvezőtlenebb helyzetűek kisebb arányban részesülnek a húsz százalékból a jobb elhelyezkedésűnél.

Nem kell mondanunk, hogy nem élnek tömegesen  városunk  Keret-programban résztvevő közösségei ezzel a lehetőséggel.

Elsősorban ennek az az oka, hogy nem kívánják saját kárukra kompenzálni azokat, akiknek a hőjéből  eddig részesültek. Gyakorlatilag nem egyszerű a kisebbségnek érdekeit érvényesíteni a többséggel szemben. Hosszú távon persze ezek az osztozkodások nem is lehet a cél. Hosszútávon és érdeksérelem nélkül a házfalak szigetelésével, a nyílászárók cseréjével lehet kiegyenlíteni a különbségeket.