Nagy népszerűségnek örvend a KERET-program a városunkban, a 19.000 távfűtéses lakás 70 százalékánál már megtörtént a korszerűsítés.

A "Komfortnövelő és Energiaracionalizálási Elvek a Távhőellátásban” elnevezés kissé ugyan misztikusnak tűnhet, ám mindenki tudja, hogy a fogyasztó számára azt jelenti, hogy döntést hozhat. Döntést hozhat arról, hogy fűtési szezonon belül melyik helyiségében, mikor, mekkora hőmérsékletet szeretne. És a döntése meghozatalakor figyelemmel lehet arra is, hogy a fogyasztása arányában kell fizetnie.

Röviden a – fogyasztó szempontjából nézve a korszerűsítést – a  termosztatikus szelepek segítségével lehet szabályozni a lakáson belül, helyiségenként a hőmérsékletet, és a radiátorokra szerelt költségosztók pedig a fogyasztás ARÁNYÁBAN segítenek szétosztani a költségeket. 

Városunk házainak jelentős része már részt vett a korszerűsítési akcióban. A korszerűsített épületekben lakók többsége megtakarítást mondhatnak magáénak.

A felszerelést követően minden évben a 355-375 nap között történik az épületekben a lakásokban a leolvasás. Ez gyakorlatilag a következő technikával jár. A költségosztókban két skála van. A baloldali az előző évi, a jobb oldali az aktuális. A leolvasás alkalmával a baloldalit eltávolítják a szerelők, a jobb oldalinak az értékeit olvassák le, majd a jobboldalit a baloldali helyére teszik, s jobb oldalra pedig új fiolát helyeznek, majd az egészet leplombálják.  Azaz mindig, ami mér,  az a jobb oldali folyadék skálája, a baloldali pedig a leolvasott, egy fajta viszonyítási alap, hogy lássuk az előző évihez fogyasztásunkhoz képest, éppen hol tartunk.

A leolvasáskor a jobb oldali skála két oldalán levő értékek kerülnek rögzítésre. Azért két szám, mert a középső érték ott is egy kontroll szám… tegyük fel, hogy a szélén levő 2,2 értékhez a középső 0.9-nek kell tartoznia, mert ha nem, akkor a számítógépes program hibát jelez, hogy valami nem stimmelt a leolvasásnál, s sürgősen ellenőrizzék az adminisztrátorok.

Persze, tudom, hogy ez bonyolultnak tűnik, de azt szeretném érzékeltetni, hogy ellenőrizve van a leolvasáskor, minden, azaz duplavarrás van a rendszer minden pontján.

Fenn szoktak akadni a fogyasztók a leolvasáskor azon is, hogy miért más akár radiátoronként is a skála osztása. Van, amelyiken sűrűbb rovatok vannak, van, amelyiken ritkábbak, más típus számuk is van, tehát egyértelműen különbözőek.

Baji Edit, a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. munkatársa megnyugtat arról, hogy rendben levőek ezek  a dolgok.  A különböző típusú, méretű, anyagú, teljesítményű radiátorokra más-más költségosztót kell felszerelni. Logikus, hogy egy nagyobb teljesítményűn elhelyezett fiola gyorsabban párolog, tehát sűrűbb rovátkájúnak kell lennie, ha pontos értéket akarnak nézni, mint egy kisebb teljesítményűnél. A nagyobb számok a költségosztón ezt típust mutatják és 5-136 közötti érték szerepel rajta.

Amikor az adatokat rögzítik a leolvasók, felírják a költségosztók sorozatszámát is. Ez a személyi igazolványa a radiátorunk költségosztójának, érdemes ellenőriznünk, hogy pontosan az került-e a jegyzőkönyvbe.

A költségosztók fiolái –hazánkban a legmagasabb értékig: A-jelig vannak túltöltve. Ez az úgynevezett hideg párolgás miatt van. A mérés és a leolvasás 0 értéktől kezdődik, ez  kompenzálja a nyári időszak párolgását.

Elméleti jelentősége van csak, hiszen a költségosztók nem mérő eszközök. Csak arányosítanak.  A közösség által elfogyasztót hőt, a hőközpontokban azaz a hőleadó helyeken mérik. Amit ott mérnek, azt osztják szét a lakások között a fogyasztás arányában.

A közösség által összesen elfogyasztott hőt elosztják a leolvasott vonásegységekkel. Ezt követően,  akinek több egysége van, többet fizet, akinek kevesebb kevesebbet. Tehát ezért nincs a gyakorlatban jelentősége a túltöltésnek, mert ha nálam nyár volt, a szomszéd lakásban is felteszem az volt, így az egymás közötti arányunk nem nagyon változik.

Az elfogyasztott hőt, amit – még egyszer hangsúlyozva   nem a lakásunkban mérnek, tehát szétosztják a leolvasott vonásegységekre és máris megvan, ki mennyit költött a távhőre. Persze ez még egy összeg csak, amiből levonják az eddig befizetettet, és megvan, hogy mennyit kapunk vissza, vagy ráfizetünk-e.

Aki  év közben magasabb részletet fizet, annak valószínűbb, hogy megtakarítása lesz, mint aki a részfizetéseit alacsonyan tartja. Így, amikor éppen rá akarjuk borítani a szomszédunk számláját lobogtatva az ügyintézőre az asztalt, vegyük azt is figyelembe, hogy ki mennyit fizetett be év közben. Nem mindegy az elszámolásnál ugyanis…

Amennyiben a  DVCSH munkatársai nem tudják mindenhol leolvasni a költségosztókat, akkor nem is tudják elkészíteni a ház elszámolását sem.

Ha nincs meg az összes vonásegység, akkor nem lehet mivel elosztani az összes hőt, ilyen egyszerű az egész… Tehát nagyon-nagyon fontos, hogy amikorra kiértesítik, hogy most jövend el a leolvasás napja, akkor mindenki, de tényleg mindenki, tegye lehetővé a lakásába a bejutást, mert  ez megakadályozza az elszámolást.

A leolvasásról legalább egy héttel előbb megkapják a lakók az értesítést. Ennyi idejük van, hogy  reggel 7 és 14 óra közötti időre megszervezzék az ingatlanukba történő bejutást. Mivel olyan mértékű és számú a KERET-programos leolvasás, hogy nincs lehetőség már arra, hogy egyéni időpontokat kérjenek a fogyasztók.

Ez a korábbi lehetőség  gyakorlatban lassítja a leolvasást,  hiszen később érnek minden lakásba a leolvasók, ha ebben a lépcsőháznak ezen az emeletének amaz lakásába ekkora, a másikba meg máskorra rendelik őket. Így ez a rendszer már nem volt tartható.

A lakók a leolvasás biztosításához több féle megoldást szoktak alkalmazni: ha meg tudják oldani, akkor a család valamelyik tagja tartózkodik otthon, ha nem, akkor barátokat vagy szomszédokat kérnek meg, de vannak olyan közösségek is, akik a közös képviselőnek adnak megbízást, hogy képviseljék őket a leolvasás kapcsán.

–          Mi történik, ha valaki még sem intézkedik arról, hogy sikeres legyen a leolvasás? – fordulok az ügyintézőhöz.

–          Kiértesítjük a fogyasztót, hogy nem jutottunk be hozzá, s kérjük, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot. Ha lejár a 15 nap, s nem jutunk be a fogyasztóhoz ezen idő alatt, felvesszük a közös képviselővel a kapcsolatot. A közös képviselővel történt egyeztetést követően születik meg a döntés, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy társasház elszámolását elkészítsük, s az adatokat nem biztosító fogyasztóval az önkormányzati rendelet szerint járjunk el.

Megtudom, hogy a renitensek az érvényben levő önkormányzati rendelet a 10/2007.II.16.268 § 5.bek. szerint az épület fajlagosának 200 százalékát kötelesek fizetni, azaz az egész ház fogyasztásából ők nagyobb részt fizetnek, mint a többiek. Mindenesetre addig, amíg ennek az alkalmazását nem hagyja jóvá a közösség képviselője, az elszámolás késedelmet szenved, s nem tudják a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. munkatársai elvégezni a költségek szétosztását, s az Ügyvitel Szolgáltató Kft. munkatársai pedig nem tudják az elszámoló számlákat elkészíteni.

A leolvasást biztosítani, nem csupán jog, nem is csak a közösség tagjaival szembeni kötelezettség, hanem jól felfogott érdeke is mindenkinek.