Marika néni megkapta az elszámoló számlát a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft-tő. Látta, hogy csekket is kapott hozzá. Marika néni tudta, hogy fizetnie kell.
Mivel senki sem szeret fizetni, ezért úgy gondolta, hogy lehet, hogy baj van itt az elszámolással. Segítséget kért. Mivel ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni az elszámoló számlán, elsétáltam Marika néni számlájával az Ügyvitel Szolgáltató Kft-hez. Ez a társaság végzi a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft-nek a számlázást.
Csak rá kell nézni
Fekete Georgina, statisztikus munkatárs, az Ügyvitel Szolgáltató Kft-nél. Mosolyogva fogadta kérésemet, s angyali türelemmel fogadta értetlenkedésemet. Ha az alábbiakból bármit is megértenek, az csak neki köszönhető. Tollat, vonalzót, számológépet vett elő, s türelmesen el kezdte magyarázni a rovatokat:
– Marika néni KERET-es lakásban lakik –állapítja meg.
– Honnan tudja ezt?
– – Mert található a számlán 3 százalék hődíj-engedmény, ezt pedig csak a KERET-programban részt vevő lakások kapják.
A Keret-programban részt vevő házakban szabályozható a távfűtés, és költségosztók segítségével osztják szét az egy hőközponthoz tartozó lakók egymás között a költségeket.
– Az első három sorban az eddig havonta kiszámlázott részfizetések szerepelnek ( F.HŐDÍJ.GJ RÉSZ FIZ ). Mint látható Marika néni összesen 84.138 forintot fizetett be, ez 23,7237 GJ-nak felel meg.
Itt már meghökkenek nem értem, hogy miért negatív az előjel a számlán, hiszen logikusabb lenne, hogy pozitív legyen, hiszen ennyit már befizetett. De Fekete Georgina megcsóválta a fejét:
– Ez egy elszámoló számla. A logikája az, hogy megnézzük, mennyi volt az összfogyasztás, ebből mi az, amit le kell vonni, mert már kifizették. Tehát ezért mínusz az előjel.
Mitől van annyi sor?
Megtudom azt is, hogy azért van három sor a részfizetésnél, mert annyiszor történt árváltozás. Persze, akkor a következő elszámolás egységnél is – amikor a tényleges fogyasztást részletezik – három sornak kellene lenni, ezzel szemben hét van. Mert valójában hat árváltozás volt, hiszen a DVCSH kedvezményes elő- illetve utószezoni fűtési akciókat hirdetett, ilyenkor a számlán is látszik, hogy egy GJ a töredékébe kerül. Ezért lehetséges az egységárat figyelve, hogy a kedvezményes időszakban például 168,22 forintba került egy GJ hő Marika néninek, míg a nem kedvezményes időszakban ennek az ára 3364,31 áfa nélkül. Gyors számolást végzek, kiderül, hogy a cég által adott kedvezményekkel 12 154 forint maradt a zsebében.
Summa summarum összesen ( FŰTÉS HŐDÍJ ELSZ.) az elszámolási időszakban távfűtésre 123.284 forintot költött. De még sem ennek a különbségét kell befizetnie, mert a számlán olvashatók további csökkentő tényezők.
Így többek között a fűtéskorszerűsítésben azaz KERET-programban résztvevőknek járó 3 százalékos hődíj kedvezmény (F.HŐDÍJ.ELSZ.3% ENG.), amely összességében ismét 3697 forinttal csökkenti a végösszeget.
Egy kissé bonyolultabbnak tűnik a következő 2 +7 sor. A Magyar Államkincstár által adott kedvezményeket tartalmazza. Az első kettő azt, amit még a becsült, részszámlában jóváírt összegeket tartalmazza. A további hét pedig az elszámolt fogyasztásra eső kedvezményeket.
Matematikailag úgy néz ki, hogy előbb visszavonják a megelőlegezett kedvezményt ( F.HŐDÍJ TÁM (B) , ezért pozitív a sorok összege ( ez 35418 forint), majd jóváírják a különböző elszámolási időszakra eső támogatást (F.HŐDÍJ TÁM.ELSZ.) Marika néninél még bonyolítja a dolgot,hogy tavaly B, az idén C-kategóriás támogatási csoportba tartozik,így a kedvezmény mértéke is változik. Azaz előzőekben kapott 35418 forint helyett , neki a tényleges elszámolást követően 55631 forint jár.
A négy kategória szerint legmagasabb támogatást az A-ba tartozók kapnak, s legkevesebbet a jövedelmi helyzetük alapján a D-be kerülők. Természetesen azok közül, akik egyáltalán jogosultak a kedvezményre.
És itt már végére is értünk a fűtésre elhasznált hő elszámolásának, ám a számlánknak még koránt sincs vége. Most következik a használati melegvíz elszámolása. Itt a támogatásokkal kezdünk, a logikája ugyanaz, mint a fűtésnek. Előbb visszavonják a becsült részszámlában jóváírt kedvezményt (HMV.HŐDÍJ.TÁM) , majd elszámolnak a tényleges fogyasztásra jutó állami támogatással ( HMV.HŐDÍJ.TÁM ELSZ B.). Kiszámolható, hogy a becsült fogyasztás alapján 5927 forint a tényleges elszámoláskor pedig 8276 forint állami támogatás jár Marika néninek, azaz 2349 forinttal csökken a számlája.
Szétosztják a költségeket
A lap alján és a második oldalon az első sorban folytatódó (HMV.HŐDÍJ (M) részek már kicsit bonyolítanak a dolgon. Most igyanak egy kávét, kicsit sétáljanak, egy gyors tusolás is segíthet, mielőtt folytatnánk a számla elemzését.
Kezdjük az elején, annak idején – idősebbek még emlékeznek – átalánydíjat fizetett mindenki. Igen ám, de ahogy emelkedtek az energiaárak, úgy lett roppant mód igazságtalan, hogy aki sokat fogyaszt, meg aki keveset az is ugyanannyit fizessen. Törvényt hoztak hát, hogy mérhetővé kell tenni a fogyasztást, ez annyit jelent, hogy a hőközpontokban mérik, hogy a hozzátartozó lakások mennyi hőt használtak el összességében. A hőközpontokhoz többnyire egy lakótömb, azaz egy vagy több lépcsőház tartozik. Az egy hőközponthoz tartozó lakók között az általuk felhasznált, megmért és leolvasott hőt osztják szét.
Többféle módon. Ha KERET- programos a ház, akkor a költségosztók fiolából elpárolgott folyadék mennyisége alapján arányosítják egymás között. Valahogy úgy néz ki, hogy a 365 nap alatt a házban elpárolgott A vonásegységnyi hő, s a hőközpontokban mértek B mennyiségű GJ-t. Akkor a háznak egy vonásegységére B/A egységnyi hő jut. S már csak lakásonként vissza kell szorozni, hol hány egység fogyott, s máris megkapjuk a tényleges fogyasztásokat. Ugyan némileg bonyolítja a dolgot, hogy ez időszakonként hogyan oszlik meg, de erre is van egy egzakt algoritmus, amikor számolják.
Egyszerűbb a helyzet, ha légköbméter alapján osztják szét az elhasznált hőt. Itt egy apró, de lényeges félreértést szeretnénk eloszlatni: Ha légköbméter alapján történik az elszámolás, akkor is számít, ha a házban nem takarékoskodtak. Sajnos, vannak, akik úgy vélik, ha a fűtés idényben az ablakokat nyitva tartják, mert melegük van, akkor sem fizetnek többet. Dehogy nem, hiszen nő a ház hőfelhasználása, tehát egy légköbméterre több elhasznált hő esik. Annyi azonban a lényeges különbség, hogy nem csupán a pazarló fizet többet, hanem az utcára kiengedett hő is szétosztódik mindenki között. Utána ezt osztják szét egymás között valamilyen szempont alapján. Marika néniék a fűtéshez a költségosztókat használják, a melegvíz alapja pedig az elhasznált m3.
Igen ám, de valamit ki kellett találni, hogy az elszámolásig mennyit, mi alapján fizessenek előleget a fogyasztók. Ezért mindenféle arányosításokkal arra a megoldásra jutottak, hogy kiszámolták mennyi hő kell ahhoz, hogy egy lakásban megfelelő meleg legyen, ezt fizetjük ki részletekben a részfizetésnél, illetve hogy egy m3 víz felmelegítéséhez elméletileg 0,21 GJ hő szükséges.
Ahány ház…
Igen ám, de mint minden elméleti szám, soha nem – vagy iszonyú ritkán – stimmel a gyakorlatban , mert a valóság az mindig más, mint az elmélet. Már akkor is bukik a mutatvány, ha figyelembe vesszük, hogy télen több hő kell ugyanannyi víz felmelegítéséhez, mint nyáron, de van más oka is az eltérésnek. Ezért bár Marika néni kifizetett az elméleti 0,21 GJ éréken 1, 4 és 13, azaz 18 köbméter árát, de a valójában, ha a leolvasott GJ-t elosztjuk a 18 köbméterrel, kiderül, hogy az ő egy hőközponthoz tartozó közösségében 0,3122 GJ kellett egy köbméter víz felmelegítéséhez. Ennek oka az elvízkövesedett és nem megfelelő szigeteltségű cirkulációs és használati melegvíz-vezetékrendszer. Lehetne ezen javítani, ha a társasház saját költségén kicseréltetheti és leszigeteltetheti a teljes vezetékrendszer. Ezzel jelentősen csökkentethetné a költségeit.
És már csak ellenőrizzük az összeadást, s nyilvánvalóvá válik, hogy sajnos Marika néninek fizetni kell, még hozzá 19.248 forintot.
– Mit lehet tenni, hogy ne kelljen ennyit fizetni?
– Marika néni szomszédságában vannak, akik jelentős összeget visszakapnak, másoknak pedig hozzáhasonlóan rá kell fizetni. Ez nagyrészt függ a fogyasztási szokásoktól. Aki szereti a meleget, az több hőt fogyaszt, s az többe kerül neki. Akinek nem szigetelt az ablaka, a bejárati ajtaja, földszinten vagy szigeteletlen házban szélső lakásban lakik az szintén. És aki nem tanulja meg használni a termosztatikus szelepet, azaz nem szabályozza a fűtést, hanem mindig és mindenhol ugyanolyan hőmérsékletet tart, annak többet kell fizetni. Ez okból lehetnek épületen belül is jelentős különbségek. Mindenesetre, aki úgy véli, hogy nem akar takarékoskodni, annak lehetősége van felemelni a részfizetés összegét, s így jelentősen csökkenteni tudja, hogy nehézséget okozzon az egyösszegben történő befizetés.
-Most akkor Marika néni számlája jó?
– Számszakilag mindenképpen, de természetesen azt is meg kell nézni, hogy megfelelőek , pontosak voltak-e a bevitt adatok.
Látom, hogy ez egy következő utánajárást igényel. De legalább az első lépésen túl vagyunk. Megértettem, mi is van a számlán.
Azonban nyájas olvasóink, ne idegeskedjenek, ha Marika néni számlája részleteiben hasonlít csak a saját elszámoló számlájukhoz. Más adatokat tartalmaz többek között azok számlája, akik nem KERET-programosak, nem távhővel fűtik fel a melegvizet, nincs államkincstári támogatásuk, nem vettek részt a kedvezményes fűtési időszakban…
Nem akarom senki kedvét szegni, de az igazság az, hogy a számlaértelmezésben, még csupán az alapfoknál járunk.
S mielőtt ledobnák a sajátjukat a földre, s őrjöngve taposnák, gondoljanak bele, ha nem tenné nyilvánvalóvá az elszámoláskor minden egyes nővelő és csökkenő tételt a szolgáltató ugyanúgy őrjöngenénk, de lehet, hogy még jobban…
Marika néni fűtési költségeinek még utána járunk. Hogy is írják ? Folytatjuk…
