-Milyen a jó ivóvíz? – Kinek, melyik ízlik – hangzott a tömör válasz – dr. Kreiter Józseftől, aki a Fejérvíz Zrt laboratóriumvezetője.

-Milyen a jó ivóvíz?

 – Kinek, melyik ízlik – hangzott a tömör válasz – dr. Kreiter Józseftől, aki a Fejérvíz Zrt laboratóriumvezetője.

Majd megtudom a magyarázatot is: a különböző mértékű ásványianyag-tartalom miatt van, hogy az egyik vagy másik víz számunkra az ízletesebb.

– Ásványvíz vagy ivóvíz?

– Nem minden ásványvíz ivóvíz, de minden ivóvíznek ásványi anyag tartalma van. Az ivóvizeknek  sokkal szigorúbb az ellenőrzési rendszere.

 

Fizetnek az ellenőrzésért

 

A fenti beszélgetés Székesfehérvárott a Fejérvíz Zrt ivóvízlaborjában játszódott. Ezen a helyen ellenőrzik havonta esetenként többször is, hogy milyen is a dunaújvárosi ivóvíz. Természetesen mindezek mellett folyamatosak a hatósági ellenőrzések is. A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. az akkreditált labortól külön vizsgálatokat rendelt meg, olyan felhatalmazással, hogy amennyiben rendellenességet tapasztalnak, tájékoztassák a hatóságot.

– Nem szigorú a cég saját magához?- kérdezem Pikóné Perjési Irén ügyvezetőtől. –  ugyanis fizetnek azért, hogy a hatóságok a nyakukra járjanak?

–  Dunaújváros biztonságos ivóvíz-ellátása nem első sorban pénzkérdés,  kötelességünk minden óvintézkedést megtenni, hogy véletlenül se történjen semmilyen eltérés a megengedettől. Cégünk érdeke, hogy jó minőségű ivóvizet szolgáltassunk, s ennek érdekében, minden szükséges intézkedést megteszünk. Az egész ellátási folyamat minden pontján folyamatosak az ellenőrzések.

Visszatérve a laboratóriumba. laikus szemmel is látható, hogy rengeteg a munka. Míg a technológiai sorrendet tanulmányozom, addig egy hatalmas „szakajtónyi” vízmintát hoztak be.

 

Fertőtlenítve

 

Dr. Kreiter József elmondta, az ÁNTSZ-szel egyeztetik a mintavételi helyeket, amelyek lefedik a technológiai folyamatot. Az összes csápos kúton túl a város, s annak különböző pontjain történnek az ellenőrzések.

– Nagyon nagy körültekintéssel kell mintát venni – magyarázza – akkreditált eredmény csak akkreditált mintából lehet. Nem kerülhet bele sem a csapról, sem a mintavevőről semmilyen szennyeződés.

 Éppen ezért először körbeégetéssel fertőtlenítik a csapot, kiengedik a vizet, s ezután kerülhet sor a mintavételre. Majd a levett mintát is roppant biztonságosan szállítják, hogy még a kupak sem érintkezzen bármivel, ami szennyeződést okozhat, hiszen csak arra kíváncsiak, mi van a vízbe, nem pedig arra, hogy mi van a környezetében.

– Nézze itt küldtek be egy mintát, hogy vizsgáljuk meg egy kút vizét. Mivel nem mi vettük le a mintát, ezért az eredmény sem lehet akkreditált, csak a kapott mintára vonatkozóan lehetnek megállapításaink.

– Milyen a dunaújvárosi ivóvíz?

– Jó. Összességében: az ivóvíz egészséges, tartalmazza mindazokat az ásványi anyagokat, amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van. Fogyasztása biztonságos. Termelése, kezelése, szállítása szigorúan ellenőrzött technikával történik.

 

A megfelelő

 

Vizsgálati jegyzőkönyveket lapozgatok. Ezeken bakteriológiai, kémiai és mikroszkópos biológiai szempontból is vizsgálják a vizet. A papíron mindezek mellett a mintaszám, a mintavétel helye, ideje szerepel többek között. Megtudom a papírokból, hogy 7,7 a pH értéke, tehát közepes keménységű. Ez rendkívül kedvező élettani szempontból és „nem káros a mosógépekre sem. ” Nincsenek benne baktériumok, megfelelő a nitrit, a nitrát, a szulfát, a nátrium, a magnézium, a kálium, a kalcium tartalma, s ami a vizeknél nagyon fontos, színtelen és szagtalan valamint íztelen. Ivóvízről van szó, ennek  az a dolga.

 

 

 

 

 

 

Csapvíz vagy ásványvíz?

 

 

Az alábbi táblázatban összehasonlítottuk ivóvizünk átlagos összetételét egy ismert hazai ásványvizével.

 

                                        Ivóvíz             híres hazai ásványvíz

Összetevők                       mért érték                   mért érték                   megengedett érték

 

Hidrogénkarbonát                        363 mg/l                     583 mg/l                        –

Kalcium                            90,8 mg/l                    80 mg/l                          –

      Kálium                             1,2 mg/l                      1,3 mg/l                         –

      Magnézium                      29,6 mg/l                    30 mg/l                         –        

      Nátrium                            10 mg/l                       23 mg/l                       200 mg/l

      Fluorid                             0,11mg/l                    0,2 mg/l                        1,5 mg/l

 

Kék csík a csövön

 

      A víztermelést a vízszolgáltatás követi a technológiában. Supoló Tamás vízszolgáltatási művezető mutatja be munkájukat. Ők felelnek azért, hogy a víztornyokból a fogyasztókhoz kerüljön az ivóvíz:

– A legtöbb gondot a munkánkban a csőtörések okozzák. Elöregedett a város vízvezeték-rendszere, s ebből adódóan gyakrabban fordul elő kisebb-nagyobb üzemzavar. Végezünk megelőző karbantartásokat, tervszerű hálózat-felújítást, de még van tennivalónk. .

– Vannak csőtörés-veszélyes időszakok?

– Az évszak-váltások heteiben mindenképpen megfigyelhető. Ilyenkor a hőmérsékletváltozás előhozza a rejtett hibákat.

 

Az örökéletűek

 

Kisebb kiképzést kapok, a csövek pikkelyesedésből, s abból, hogy bizony homokágyban kellett volna annak idején lefektetni, akkor nem adódna most annyi gond. Mindezekből egyértelmű tanulságot lehet levonni a selejtes munka bosszújáról, de most nem a magvas gondolatok időszaka van, még csak hála égnek a csőtöréseknek sem. Oktatásom nehezíti, hogy nem nagyon találunk a telephelyen rossz öntöttvas-csöveket. Az eddig tanultakkal ellentétben felismerem, hogy valójában légnemű halmazállapotúak, gyakorta „elpárolognak”. Ez a veszély nem fenyegeti a műanyagcsöveket.

A telephely udvarán végignézem a csöveket. Igazi ilyen volt, ilyen lett érzés. A régi elkorrodált helyett, különböző vastagságban találhatók az újak. S bizony az idő múlásával az alapanyag is változott. A vascsövek helyett ma már műanyag csöveket fektetnek le. Jobban bírják az idő múlását, nagy keménységűek, s ha technológia-helyes a lefektetésük, akkor szinte örökéletűek. Egyébként a-csövek megkülönböztető jelzésűek, kék csík mutatja, hogy ivóvíz szállítására van.

 

– A víz mangántartalmú, s ez az évek során kiválik, s rárakódik a cső falára. Az áramlás sebességének és irányának megváltozása – ilyen lehet egy csőtörés – megváltoztatja ezt, s felkavarja az üledéket. Ám egészségre nem ártalmas, csak nem esztétikus. A tervszerű karbantartás része a vezetékek tisztítása is. Igyekszünk, de több száz kilométer vezetékrendszerről van szó, még nem értünk a végére.

– Itt a nyár. Ilyenkor megnövekszik az ivóvíz felhasználása. Előfordulhat vízhiány?

– Tavaly rekordot döntöttünk a 14.470 m3-es napi fogyasztással, s akkor sem volt baj.  A 2000 m3 és az 1300 m3 víztornyokkal képesek vagyunk ellátni korlátozás nélkül a város ivóvíz-szükségletét.

 

 

Mi és mennyi?

 

Azt már tudjuk, hogy honnan és hogyan kerül az ivóvíz a lakásunkba, de nézzük meg, hogy mennyit használunk belőle? Egy kis statisztika:

Mi szerencsések vagyunk, mert. a Duna bőségesen biztosítja számunkra a szükséges  ivóvízkészletet.

 

Honnan van áram a kapcsolóban, meleg a radiátorban, víz a csapban?  Ezek azok a kérdések, amelyeken szerencsére nem kell tudnunk a választ. Van és kész… Bár, nekem most már, amikor kinyitom a csapot, a csápos kutak hűs illata jut az eszembe, s az, hogy biztonságban vagyunk.