Kérni lehet a fűtés bekapcsolását

2010.09.17.

Hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg a fűtés szezon, hogy is kezdődhetett volna, azonban mégis az elmúlt napokban nagyon fáztunk.

Mikor kell  fűteni?

Kérni kell tehát a közös képviselőnek, hogy legyenek melegek a radiátorok.  Kérés nélkül csak október 15. után illetve akkor kapcsolják be a fűtést, helyi rendeletünk szerint, ha a napi középhőmérséklet két napon keresztül nem haladja meg a 12 fok Celsiust, illetve egy nap 10 fok alá csökken. Természetesen a fázósaknak rossz hír, hogy ezidáig egyetlen nem sem süllyedt a hőmérséklet annyira, hogy hivatalból kezdődhessen a pótfűtés. A pótfűtés, ami pedig egyáltalán nem is pótfűtés, hiszen okafogyottá vált a mérés szerinti elszámolás bevezetése óta. Minden egy hőközponthoz tartozó közösség azt fizeti ki, amennyi hőt elhasznált. A hőközpontokban rendszeresen leolvassák az értékeket, így fűtés elindulásakor, leállásakor, minden hónapban és persze az árváltozásokkor.

A fűtés bekapcsolása a hőközpontokban történik. Megtudom, hogy több, mint 300 lakossági szolgáltatói hőközpontot működtet a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna –Hőszolgáltató Kft. Hőközpont – ízlelgetem a szót. Megpróbálom elképzelni a helyet, ahonnan a meleg jön, de csekély a fantáziám. Boza József és Eisenberger József éppen az Ostrava tér 3-ba mentek, az ottani hőközpontba, hogy  bekapcsolják a fűtést. Elkísérem őket.

–          Ó itt könnyű dolgunk lesz, a lépcsóházból könnyen megközelíthető a hőközpont. Vannak olyan helyek a városban, amelyik sokkal kacifántosabban megközelíthetők. A kórház alatti vagy a Béke városrésziek mindenképpen. – magyarázza Boza József.

Valóban le a pincébe, zár ki,ajtó nyit. És…. és csövek vannak. Rajtuk kallantyúk és műszerek. Nem túl izgalmas. Azaz lehet, hogy az, de mégis elbizonytalanodtam.

–          Szép rend van – próbálom leplezni bizonytalanságom.

 

Nyissuk ki a szelepeket!

Majd mikor vezetőim látják, hogy semmit nem értek. Nagy türelemmel megmutatják, hogy íme a primer rendszer, ezen  jön be a házba a hő, itt vannak a hőcserélők, majd ez a szekunder-rendszer, s itt jön vissza a melegvíz. Láttam, hogy indítják el a keringtető szivattyút, aztán a technológiát sorba szedve elmondják, hogyan is történik a fűtés bekapcsolása  a rendszerbe. Szorgalmasan jegyzetelek, de már közben érzem, hogy kihagytam részleteket, feladom. Amit látok,és fel is fogok, hogy lágy vizet töltenek a rendszerbe.

–          Nem szabad csapvízzel? – próbálkozom.

–          Semmi esetre sem. Csak lágy vízzel, hiszen ez akadályozza meg, hogy ne  romoljon a rendszer  fűtési hatásfoka, azaz nem vízkövesedeik – tudom meg Eisenberger Józsefről.

 Majd azt is, hogy zárt a rendszer, de javítások, radiátorcserék idején az újabb feltöltés után hiányozhat a vízből, s ha nem megfelelő mennyiségű, akkor levegőtől romlik a fűtés hatásfoka. Most is megnézik, látják, hogy a  szükségesnél alacsonyabb a víz nyomása, rátöltenek.  Mindig ellenőriznek mindent.  Egyértelmű, hogyha el van zárva valahol a radiátor, akkor nem tud akadálytalanul áramlani a víz, s a légtelenítés nem tud megtörténni. Ki kell nyitni a lakástulajdonosoknak a radiátorokon szelepeket.

Megismétlik az intelmeket, ne feledjem el leírni, mert fontos, hogy  a fűtés indulásakor, mindenki tekerje fel 5-ösre a radiátor szelepet, s legalább egy napig így is üzemeltesse, hogy sikerüljön a rendszer feltöltése és légtelenítése. Nem kell nagy fizikai tudásunk,hogy el tudjuk képzelni,ha nincsenek kinyitva a szelepek, akkor nem tud áramlani a melegvíz, hiába töltik fel, s így a levegőt sem tudja az automata légtelenítőkön keresztül kiengedni a rendszerből.

A levegős rendszer pedig nem csupán csörgéssel, zörgéssel, súgással jár, hanem romlik a rendszer fűtési hatékonysága is. Tehát a szelepeket mindenképpen nyissuk ki.

Ez az elszámolás alapja

Nem csak fűtés elindulásakor és leállásakor járnak a hőközpontban, nem is csak ellenőrzésképpen is, hanem minden hónapban és minden árváltozásokkor. Bekapcsolás van. Most is rögzítik a szerelők a műszereken mért adatokat.  Pontosabban itt mérik azt a hőt, aminek díját mi fogyasztók majd szétosztjuk magunk között. Ki így, ki úgy. Vagy a lakásunk légköbmétere alapján vagy a költségosztókon található fiolák leolvasása után. Bár havonta rögzítve van az adat, ez majd a számlánkon is látszik, de mi fogyasztók csak évente egyszer számolunk el  a ténylegesen elhasznált hővel, ekkor kapjuk  az elszámoló számlát, addig részszámlákat fizetünk. Tehát ebből következően a részszámlánk összege  a  korai fűtéstől sem változik, az elszámoláskor szerepel majd ez a tétel.

Ha csörög, ha zörög

A fűtési szezon kezdete azonban nem minden lakásban zökkenőmentes. Ilyenkor megszaporodnak a műszaki problémák. Van, ahol folyik a szelep, máshol csöpög a radiátor, s vannak, akik csörgésre panaszkodnak.

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna Hőszolgáltató Kft. munkatársai a hibaelhárítást igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni.

S. Hegedűs Ambrus, távhőszolgáltatási üzemigazgató a problémák okát a diletációban látja. Az eddigi hidegvíz helyett a rendszerbe melegvíz kerül, s a hirtelen kitágulás előhozhat eddig rejtve maradt hibákat. A javítások során a tömítéseket cserélik, a rendszert légtelenítik, a kilyukadt radiátorokat meghegesztik, s ha ez nem lehetséges, akkor elvégzik a cseréjüket.

Amennyiben hibát észlelnek, a társaság 24 órán keresztül működő ügyfélszolgálatán, az Építők útja 1. szám alatt, illetve a 25/413-622, 411-528, 401-030-as telefonszámokon megtehetik észrevételeiket.

Amennyiben az időjárás  a továbbiakban az évszaknak megfelelően fog viselkedni, lehetőség lesz a fogyasztóknak a beindításhoz hasonló módon a leállítást is kérvényezni. A KERET-programban lévő, költségosztókkal és szabályozókkal felszerelt házaknál nem kell leállítani az idény kezdetéig sem a fűtést, náluk  elég lesz csak a  fogyasztóknak a szabályozót  visszatekerni. A hivatalos  fűtési idény továbbra is október 15-én kezdődik .