A költségosztás és a költségosztók története csupán 1991-ig vezethetők vissza. E dátum előtt hazánkban kizárólag az egységes átalánydíjas fűtési elszámolási módszert használtak.

Ez semmilyen kapcsolatban sem volt a fogyasztás mértékével, annak tényleges költségeivel.

1991-ben az árképzés a helyi önkormányzatok kezébe került. Számos településen általánossá vált a mérés szerinti elszámolás, amely 2003-tól törvénnyel is szentesített lett. Eszerint a fogyasztásarányos költséget OMH által hitelesített fogyasztásmérővel kell megállapítani. Azaz a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hőközpontokban, hőfogadókban mérni kell az elfogyasztott hőt.  Lakóépületeknél a helyzet bonyolultabb, mert az előbb említett, hőközponti primer oldali elszámoló hőmennyiségmérőn mért hőfogyasztás összköltséget kell szétosztani a lakások között. A lakásokban műszakilag van lehetőség az elfogyasztott hőt mérni, csak ennek kialakítási költsége viszonylag drága. Ezért sok lakóközösség döntött úgy, hogy a szétosztásra a költségosztókat használja, melyek azonban nem mérnek, hanem csak arányosítják az egyes lakás fogyasztását az egész ház fogyasztásához.

A pazarló házban ugyanazon skálán álló költségosztó fogyasztásához több hő tartozik, míg egy spórolós közösségnek egy fogyasztási egységre kevesebb fizetnivaló jut. Valahogy úgy lehet elképzelni, mint egy tortát a ház hőfogyasztását.  Ha a házunk belehomorít, és mindenki feltekeri a termosztatikus szelepeket jó magasra, akkor nagy tortát sütünk, mert jó sok lesz a fizetnivalónk. Ha én odafigyeltem, nekem a fizetni valóm arányaiban kisebb lesz, azaz keskenyebb lesz a szeletem, mint a többieké, de ugyanazon a nagy átmérőjű torából. Ha a szomszéd ugyanolyan épületében jobban takarékoskodnak, akkor a költségeik csak zsúrtortányiak lesznek, így a szétosztásnál mindenképpen kisebb költséget kell a lakóknak egymás között szétosztani, így akár a szélesebb szelet is kevesebbe kerülhet. Tehát pazarlás nagy torta, spórolás kistorta. Költségosztók meg a tortaszeletek szélességei.  Ugyanúgy mérni kell a légköbméter alapú házaknál is a hőt, csak őnekik nincs lehetőségük a tortaszeletek szélességére befolyással lenni. A torta nagysága az elfogyasztott hő, szélessége pedig a lakás hasznos légköbmétere. Ennyi a lényege.