Nálunk a fiolák az „A” jelig vannak túltöltve minden skálánál. Ismert egyrészt a hidegpárolgás jelensége, ami azt jelenti, hogy a mérőfolyadék mindig párolog, akkor is, ha nincs fűtés.

          Ennek kivédésére az ampullákat nem nulla skálaállással teszik be a költségmegosztóba, hanem túltöltve. A túltöltés helyes megválasztásával elérhető, hogy lezárt fűtőtesten egy év mérés után a készülék nullát mutasson.  A túltöltés mértéke országonként változó lehet. Logikus, hogy a svédeknél nem kell annyit rászámolni a hideg párolgásra, hiszen náluk hűvösebbek a fűtés nélküli időszakok is. Nálunk nagy a  párolgás, ezért a legmagasabb „A” – jelig található a túltöltés. A hőfogyasztási adatokat a 0 jeltől mért értékeken számoljuk. Tehát a túltöltéssel elpárolgott érték nem számít bele az elszámolásba. Magyarul egy teljesen lezárt, fűtés nélküli helyiségben levő költségosztó folyadéka egy év után sem mehet le 0 jel alá. Ha ilyenkor teszik szerelik fel a költségosztókat, logikus, hogy előbb a hidegpárolgási rész fogy el, majd csak ezt követi a mért érték. Egy év alatt van hat hónap fűtési és hat hónap fűtésmentes időszak is, azaz minden kiegyenlítődik. A túltöltés inkább az arányok pontosítását szolgálja, legfőképp egy-egy lakás eladásakor, tulajdonos változásakor van jelentősége, amikor utólag kell az elszámolási időszak közben történt változásokat kezelni az éves  hőelszámolásnál.

Természetesen a költségosztó skálája és fiolája feltételezi, hogy legyen szabályozható a távfűtés, azaz a fogyasztásunk arányában tudjunk fizetni. És itt az arány szót, amit nagyon pontosan kell megjegyeznünk.