A közüzemi számlák fura világában eligazodni nem egyszerű dolog. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani egy keretes lakás elszámolószámlájának elemzésével.
Osztopányi Georgina segítségét kérem ehhez.Először színes tollakat készít elő, vonalzót, számológépet, majd akkurátusan részekre osztja a számlát.
Először is tisztázzuk:
– Ez egy KERETES, azaz költségosztóval felszerelt, használati melegvizes lakás elszámoló számlája, amelynek 2011.február 16-án volt a leolvasása.
Érdeklődve nézem, hogy honnan tudja ezt? Majd elmondja, hogy ez egyértelműen látszik az elszámolási időszakból, ( F. HŐDÍJ. ELSZ.) hiszen utolsó dátuma a 2011.február 16. Tehát akkor történt a fiolák leolvasása és cseréje. Minden fűtéskorszerűsített lakás 3 százalék hődíj kedvezményben részesül. Ez a számlán is megjelenik. Tehát ha a számlán F. HŐDÍJ. ELSZ., 3 % ENG szerepel, akkor egyértelmű, hogy KERET-programos a lakás, amelynek a számláját nézzük.
Az elszámolás alapja a hőközpontokban mért hő. A hőközpontokhoz többnyire egy lakótömb, azaz egy vagy több lépcsőház tartozik. Az egy hőközponthoz tartozó lakók között az általuk felhasznált, megmért és leolvasott hőt osztják szét.
Ha KERET- programos a ház, akkor a költségosztók fiolából elpárolgott folyadék mennyisége alapján arányosítanak. Valahogy úgy néz ki, hogy a 365 nap alatt a házban elpárolgott A vonásegységnyi hő, s a hőközpontokban mértek B mennyiségű GJ-t. Akkor a háznak egy vonásegységére B/A egységnyi hő jut. S már csak lakásonként vissza kell szorozni, hol hány egység fogyott, s máris megkapjuk a tényleges fogyasztásokat. Ugyan némileg bonyolítja a dolgot, hogy ez időszakonként hogyan oszlik meg, de erre is van egy egzakt algoritmus, amikor számolják.
A lakás és az elszámolás módjának definiálása után még fontos tudnivaló: amit befizettünk az összesen rovatban -, azaz negatív előjellel szerepel, amit fogyasztottunk az esztendő alatt az előjel nélküli összeg, azaz pozitív. Tehát a befizetettek csökkentik a számlánkat, a fogyasztásunk növeli.
Ez egy elszámoló számla, ezen szerepelnek így az előjelek, egy mezei havi részszámlánál ez pont fordítva van, de ebbe most nem megyünk bele.
Mi most az elszámoló számlát nézünk, amikor a szolgáltató azt mutatja meg, hogy az eltelt egy esztendő alatt mire mennyit fizettünk be, s miből mennyi értéket használtunk el, a végén mindezt összevetik s vagy fizetendőnk lesz vagy jóváírandónk, ilyen egyszerű a helyzet.
Az első narancsszínű blokk éppen ezért azokat az időszakokat tartalmazza, amit befizettünk. Ez korábban előlegnek nevezték ma már hivatalosan részfizetés ( F. HŐDÍJ. GJ. RÉSZ. FIZ.), azért van belőle több sor, mert az eltelt esztendő alatt többféle egységára volt a távhőnek. Úgy korrekt, ha látszik, hogy ettől eddig ilyen áron ennyi hő díját fizettük be, amattól meg annyiét. Nincs benne semmi trükk, az elszámolásnál is ugyanazon időszakok szerepelnek.
Jól látszik, hogy a „minta” lakásunk tulajdonosa, befizetett 86.749 forintot, de valójában ennél jóval kevesebb hőt fogyasztott, csak 47.706 forint értékűt. Spórolós egy lakónk van.
Kap még az összes hőfogyasztásának 3 százalékát kedvezményként, ez mintegy 1.431 forintot tesz ki. Részesült májusig távhő-támogatában is, C- kategóriájú besorolásban volt. Azért májusig, mert kormány megszűntette ettől kezdve a C-jövedelem kategóriába soroltak támogatását.
Eddig minden érthető, itt egy kicsit bonyolódik a számla, de ne rettenjenek meg. Mivel év közben nem lehetett tudni, hogy az adott lakás mennyi hőt fogyasztott, így a részfizetés arányához igazították az adott kedvezményt. Mivel a kedvezmény a ténylegesen elfogyasztott hő mennyisége alapján jár, ezért az elszámolásnál derül ki, hogy valójában pontosan hány forint állami támogatás járt. Fogyasztónk év közben kapott 5.066 forint kedvezményt, de valójában csak 2.842 forint járt neki, mert kevesebbet fogyasztott, mint amit részletekben kifizetett. Így a kapott kedvezményt „visszaveszik”, s utána a tényleges fogyasztás után járó összeget írják jóvá.
Ugyanez történik a melegvíznél ( HMV. HŐDÍJ TÁM.) is. Év közben kapott 516 forint kedvezményt, de valójában 1058 forint jár neki. Ebből láthatjuk, hogy több melegvizet fogyasztott, mint amennyit részletekben az év folyamán megfizetett. 9.193 forint befizetésével szemben 22.251 forintnyi fogyasztás áll.
A melegvíznél a felhasznált hőt kell kifizetni, viszont köbméterben olvassák le, hogy mennyi is volt a HMV fogyasztás, hogyan is jönnek ki akkor ezek számok?
Önkormányzati rendelet szerint a részfizetésnél 0,21 GJ hőt számítanak egy köbméter víz felmelegítéséhez. Ez egy becsült átlagérték. Ha összeadjuk a HMV. HŐDÍJ(M) RÉSZ.) résznél található Gigajoul értékeket, s elosztjuk, 0,21 –gyel, láthatjuk, hogy 13 köbméter melegvizet használtunk el. Azt viszont tudjuk, hogy nem mindegy, hogy télen vagy nyáron kell-e felmelegíteni a vizet, s 40, 45 vagy 50 fokosat használunk-e el belőle. Nyáron kevesebb hő kell a felmelegítéséhez, télen több. Így a leolvasáskor derül ki pontosan, hogy valójában mennyi volt a felhasznált hő mennyisége az adott köbméter vízhez. Az elszámolási részeket összeadjuk, s elosztjuk a köbméter számával, s megkapjuk, hogy nálunk, a mi hő-központunkban mennyi gigajoul is kellett egy köbméter víz felmelegítéséhez átlagosan.
És beszéljünk az árakról… Az elszámolási számlán a mért és kiszámlázott adatok szerepelnek, azon a díjon, amit városunk közgyűlése meghatározott. A díjat a képviselők szabják meg, és kész. No, nem csak úgy maguktól: egy elfogadott díjképlet az, ami egzakttá teszi az egészet. A képlet legfontosabb alapeleme az, hogy a szolgáltató mennyiért tudja megvásárolni a hőt. Azaz az a fogyasztási árakat, alapvetően a mindenkori beszerzési árak határozzák meg.
Kapcsolódó dokumentumok:
